Változtak-e a tervezőre és az építészeti alkotások szerzői jogára vonatkozó szabályok?
Ahogyan arról „Az új építési törvény elemzését bemutató cikksorozatunk” I. részében beszámoltunk, október 1-jén hatályba lépett a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény („Méptv.”) számottevő része. A sorozat II. részében a Méptv. reklámszabályozást érintő főbb változtatásait érintettük. Cikksorozatunk III. részében a tervezőre vonatkozó szabályokat, így például a kötelező tervezői művezetésre és a felelősségbiztostásra vonatkozó rendelkezéseket, valamint az építészeti alkotások szerzői jogára vonatkozó passzusokat mutatjuk be.
1. Tervező
A Méptv. a 1997. évi LXXVIII. törvénynek („Étv.”) a tervezőre vonatkozó rendelkezéseinek egyrészét változatlanul átemelte a hatályos jogszabályi környezetebe. Bizonyos rendelkezések azonban módosításra kerültek.
A tervező változatlanul az, aki építészeti-műszaki tervezési tevékenységet végez. A tervezői tevékenységhez szorosan kapcsolódik az építésügyi műszaki szakértői tevékenység. Mindkét tevékenységet kizárólag a névjegyzékben szereplő tervezői és műszaki szakértői jogosultsággal rendelkező személy végezhet. [Méptv. 68. §]
Tervezési tevékenység
A Méptv. 185. § (1) bekezdése határozza meg az építészeti-műszaki tervezési tevékenység fogalmát. Ide tartozik az építmény, építményrész, építményegyüttes, táj- és kertépítészeti alkotás megépítéséhez, bővítéséhez, felújításához, átalakításához, helyreállításához, korszerűsítéséhez, lebontásához, elmozdításához, rendeltetésének megváltoztatásához szükséges építészeti-műszaki dokumentáció elkészítése, ellenőrzése, valamint a tervezői művezetés.
Tervezői művezetés
Az Étv. szerint tervezői művezetés csak abban az esetben tartozott a tervező feladatai közé, ha erre az építtetőtől külön megbízást kapott. Az építtető pedig csupán az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységek – mint a 300 m2 összes hasznos alapterületet meg nem haladó lakóépületek – esetében volt köteles tervezői művezetőt megbízni. Ezzel szemben a Méptv. hatályos rendelkezései kifejezetten előírják, hogy az építészeti-műszaki dokumentációt készítő tervező tervezői művezetőként történő közreműködését a kivitelezés alatt. Ezáltal külön megbízás hiányában is el kell látnia a tervezői művezetői feladatokat. Így egyrészt köteles az általa készített kivitelezési dokumentáció megvalósulását ellenőrizni, másrészt elősegíteni a felmerülő szakmai kérdések megoldását. [Méptv. 187. §]
Az Méptv. felhatalmazó rendelkezései szerint a kormány rendeletben fogja meghatározni a kötelező tervezői művezetés részletes szabályait, ennek keretében pedig a tevékenységre vonatkozó szerződés egyes kötelező tartalmi elemeit, különös tekintettel a szerződés ellenértékére. Egyelőre azonban ezek a szabályok még nem jelentek meg. [Méptv. 225. § (1) 40.]
Tervező felelőssége
Az új jogszabályi környezet kiterjesztette a tervező felelősségi körét a feladatellátása során. [Méptv. 68. § (5)] A következő táblázatban bemutatjuk, miképp változott a felsorolás. A tervező felelősségi körébe tartozik:
Mint látható a tervektől való eltéréshez, valamint az használatbavételi engedélyhez mostantól szükség lesz a tervező hozzájárulására. Az Méptv-hez szóló indokolás szerint a jogalkotó célja ezzel a beruházások építészeti minőségének és esztétikai megjelenésének megóvása volt. Ennek érdekében rögzítették, hogy az épület megvalósítása során a tervektől való eltéréshez, valamint az építmény használatbavételi eljárása során a tervező hozzájárulása szükséges. Jogalkotói álláspont szerint ezzel megelőzhető, hogy az építési engedély nélkül végezhető eltérésekkel hátrányosan változzon az építmény megjelenése.
A Méptv. 68. § (7) bekezdése azt is rögzíti, hogy amennyiben a tervező nem rendelkezik szakmagyakorlási jogosultsággal, akkor az építésügyi hatóság legfeljebb 1.000.000 forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtja. Annak a szankcionálását pedig, amikor a jogosultságán túlterjeszkedve végezte a tervező a tevékenységét a kamara hatáskörébe utalja. A kamara az etikai-fegyelmi eljárás keretében figyelmeztetéssel, pénzbírsággal, kamarai tisztség viselésétől való, legfeljebb négy évig terjedő eltiltással, a tagsági viszony legfeljebb egy évig terjedő felfüggesztéssel, illetve a kamarából történő kizárással szankcionálhatja a fegyelmi vétséget. [Méptv. 43. §]
Tervezői felelősségbiztosítás
Az Méptv. nóvuma, hogy az építészeti-műszaki tervezői tevékenység végzésének feltételeként írja elő a kötelező felelősségbiztosítás meglétét. Ezzel szemben a korábbi szabályok csupán az egyszerű bejelentés igénylő épületek tekintetében követelték meg a felelősségbiztosítás megkötését. A részletszabályok kidolgozására a kormány került felhatalmazásra. [Méptv. 68. § (8)]
A Méptv-vel együtt hatályba is lépett a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet módosítása. A rendelet szerint a tervező köteles az általa vállalt valamennyi tervezői tevékenységgel okozott kárra kiterjedő felelősségbiztosítást kötni. A felelősség biztosítás összege sávos rendszerben került meghatározásra.
| Éves nettó jövedelem | Biztosítás összege |
| x < 20 millió Ft | Biztosítási eseményenként:10 millió Ft
Évente/biztosítás tartamára együttesen: 20 millió Ft |
| 20 millió Ft < x < 100 millió Ft | Biztosítási eseményenként:20 millió Ft
Évente/biztosítás tartamára együttesen: 40 millió Ft |
| 100 millió Ft < x < 1 milliárd Ft | Biztosítási eseményenként:50 millió Ft
Évente/biztosítás tartamára együttesen: 100 millió Ft |
| 1 milliárd Ft < x | Biztosítási eseményenként:100 millió Ft
Évente/biztosítás tartamára együttesen: 200 millió Ft |
Építészeti-műszaki tervezési szerződés
Az Étv-ből ismert szabályozás miszerint a szerződést írásban kell megkötni és benne külön rögzíteni kell a társ- vagy szakági tervező igénybevételének a lehetőségét és feltételeit, valamint, hogy eltérő rendelkezés hiányában a tervdokumentáció átnyújtásával esedékes a tervező díja, kiegészült azzal, hogy az építészeti-műszaki dokumentációt készítő tervező a szerződésben vállalja az építési beruházás tervezői művezetési tevékenységének ellátását. [Méptv. 186. §]
A tervezési szerződésre vonatkozóan az Méptv-n túl a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet is tartalmaz előírásokat. A rendelet 2024. október 1-én hatályba lépett módosítása jelentős változásokat hozott a szerződés tartalmi követelményei vonatkozásában. Az rendelet 17. § (1) bekezdése szerint az építészeti-műszaki tervezési tevékenység folytatásához szükséges tervezési szerződés tartalmazza a
a) a vállalt tervezési tevékenység pontos megnevezését,
b) a kivitelezési dokumentációra vonatkozó követelmények meghatározását, a kidolgozás részletezettségét,
c) készítendő dokumentáció példányszámát és az elektronikus átadási kötelezettséget is,
d) a teljesítési határidőket, figyelemmel a szakaszos tervszolgáltatásra,
e) a tervezési díj összegét, az elszámolás és a teljesítésigazolás formáját, módját, valamint a fizetés módját és határidejét,
f) az esetleges szakmai biztosíték kikötését,
g) a tervező nyilatkozatát a kötelező felelősségbiztosításról és a biztosítási kötvényt,
h) a szerzői vagyoni jogokra vonatkozó rendelkezést,
i) a terv felülvizsgálatának és ellenőrzésének szabályait,
j) a szükségessé váló tervmódosítás szabályait,
k) a tervezői művezetés részletes szabályait, ha ilyen feladatot lát el a tervező,
l) e-napló esetén a tervező és kivitelező naplóügyfél-jelét.
2. Építészeti alkotások szerzői jogi védelme
Ajánlott felhasználási díj
A Méptv. érdemben nem módosította az Étv. szerzői jogra vonatkozó 2019. január 1-én hatályba lépett szabályait, azok a Méptv. 191. és 192. § között találhatóak. A jelenleg hatályos rendelkezés szerint az országos kamarák továbbra is közös szabályzatukban rögzítik az építészeti alkotáshoz és az építészetiműszaki dokumentációhoz fűződő szerzői vagy vagyoni jogok jogosultja által az ismételt, a dokumentáció alapján már megvalósított épülethez kötődő felhasználásért annak tulajdonosától kérhető ajánlott díjakat. [Méptv. 191. § (1)]
Az ajánlott díjat azért látta szükségesnek a jogalkotó, hogy a tervező ne élhessen vissza szerzői jogával, abban az esetben, ha az épület tulajdonosa olyan építési tevékenységet kíván megvalósítani, amelyhez a szerzői joggal védett műszaki dokumentáció ismételt felhasználása is szükséges. Azzal, hogy a kamarák zsinórmértékül meghatározzák az ajánlott díjat az a felek megállapodásában, illetve a szerzői jogi viták bíróság előtti eldöntése során iránymutatásul szolgálhat.
Állam, mint a szerzői jog jogosultja
Speciális helyzetet teremt, ha a magyar állam az építészeti alkotás szerzői jogának jogosultja. Ekkor a felhasználási díjként a kamarai ajánlások szerinti díj követelhető. Erre egyfelől a jogutód nélkül megszűnt állami, tanácsi vagy önkormányzati tulajdonú tervező vállalatokban létrehozott építészeti-műszaki dokumentációk esetében kerülhet sor. [Méptv. 191. § (5)] Másfelől pedig a jogutódlással megszűnt állami, tanácsi vagy önkormányzati tulajdonú tervezővállalatok esetén az ellenkező bizonyításig a szerzői jog részét képező felhasználási jog vagy vagyoni jog a nemzeti vagyon részeként az államot illeti meg. Utóbbi esetkör leginkább a rendszerváltás után privatizált vállalatok esetében merülhet fel. [Méptv. 192. §]
Érdekesség, hogy az átemelt rendelkezéseket az Alkotmánybíróság is vizsgálta a 3404/2021 (X. 15.) AB határozatban. Az indítványozó az állam jogutódlásával kapcsolatban terjesztette elő alkotmányjogi panaszát. Álláspontja szerint jogbiztonságot sértve elvonta a szerzői jogosultak felhasználási és vagyoni jogait a hatályba lépett törvényi vélelem az állam jogutódlásáról. Az Alkotmánybíróság a panaszt elutasította tekintettel arra, hogy a jogszabály nem kívánta a szerzői felhasználási vagy vagyoni jogokat jogszerűen tulajdonlók jogi helyzetét megváltoztatni. A szabályozás valójában csupán a bizonyítási terhet fordította meg azzal, hogy a korábbi állami, tanácsi vagy önkormányzati tulajdonú vállalat jogutódjának kell igazolnia, hogy a privatizáció során az állam a szerzői jog részét képező felhasználási vagy vagyoni jogot kifejezetten átadta. A rendelkezés így nem ütközik az Alaptörvénybe.
Építészeti Szerzői Jogi Nyilvántartás
Az Építészeti Szerzői Jogi Nyilvántartásra vonatkozó szabályokat sem változtatta meg érdemben a Méptv. A nyilvántartás az Országos Építésügyi Nyilvántartás részét képezi. A szerzői jogi nyilvántartás ezen a linken érhető el. A Méptv. nyilvántartásokra vonatkozó változtatásait cikksorozatunk keretében később átfogóan bemutatjuk.
Az építészeti alkotások szerzői jogával valamint az építészeti szerzői jog nyilvántartással részletesebben foglalkoztunk korábbi cikkeinkben. Tekintettel arra, hogy ezekre vonatkozóan érdemi módosításokat nem tartalmaz a Méptv., ezen cikkek a hatályos jogszabályi környezetben is irányadóak.
Szerzők: dr. Szabó Zsanett és dr. Fillár Csongor István
