A tervezőknek és az építtetőknek fontos változást hozott a tavalyi év során felállított Építészeti Szerzői Jogi Nyilvántartás, azonban az a piaci szereplők számára még mostanra sem vált széles körben ismertté. A Construction Papers megkereste az új nyilvántartást üzemeltető társaságot, annak érdekében, hogy a nyilvántartással kapcsolatos tudnivalókról és a gyakorlati tapasztalatokról első kézből nyújthasson áttekintést.
A tavaly felállított Építészeti Szerzői Jogi Nyilvántartás („Nyilvántartás”) az Országos Építésügyi Nyilvántartás részét képező adatbázis, amely az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény szerinti építtető és a vele szerződő tervező közös nyilatkozata, vagy a szerzői jogi jogosult önkéntes nyilatkozata alapján tartalmazza az építészeti-műszaki dokumentációhoz, valamint az az alapján megépült építményhez fűződő szerzői vagyoni jogokra vonatkozó adatokat. A Nyilvántartás létrehozásának és működtetésének részletszabályait a 2020. július 4. napján hatályba lépett Építészeti Szerzői Jogi Nyilvántartásról szóló 8/2020. (VI.26.) MvM rendelet („MvM rendelet”) határozta meg.
A Nyilvántartás üzemeltetője, a Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság („Lechner Tudásközpont”) a szerzői vagyoni jogokra vonatkozóan közölt információkat a www.lechnerkozpont.hu honlapján és az www.e-epites.hu honlapon teszi közzé. A Nyilvántartás adatai nyilvánosak, azokhoz elektronikus azonosítást követően 2021. januárjától elméletileg bárki hozzáférhet. Fontos azonban kiemelni, hogy az MvM rendelet szerint a bejelentett adatok valódiságáért és helyességéért a nyilatkozattételre jogosult személy felel, tehát a nyilvántartás nem tekinthető közhitelesnek.
Mi a Nyilvántartás célja?
A Nyilvántartás jelentősége abban áll, hogy egy mindenki által hozzáférhető, kereshető adatbázist biztosít, amelyből – megfelelő feltöltöttség esetén – bárki megtudhatja, hogy az adott épület vonatkozásában kinek milyen szerzői jogai állnak fenn. A Nyilvántartás tehát az érintett felhasználásokhoz szükséges engedélyszerzést nagymértékben elősegítheti.
A Lechner Tudásközpont véleménye szerint az idő előrehaladtával a Nyilvántartás egyre jelentősebb szerepet fog játszani, ugyanis egy-egy építészeti alkotás szerzőjének felkutatása, illetve egy esetleges jogvita esetén a szerzői vagyoni jogokkal kapcsolatos bizonyítás lényegesen le fog egyszerűsödni az adatbázisnak köszönhetően.
Hogyan lehet nyilatkozni és mennyibe kerül?
Jelenleg a nyilatkozatokat a Lechner Tudásközpont által rendszeresített és honlapján közzétett formanyomtatványon kell benyújtani papír alapon személyesen, képviselő útján vagy postai úton.
A Nyilvántartás elektronikusan elméletileg 2021. január 1. napjától elérhető, azonban a Lechner Tudásközpont tájékoztatása szerint az elektronikus úton történő nyilatkozattétel még nem indult el, a rövidesen bekövetkező tényleges elindulásról a Lechner Tudásközpont honlapján lehet tájékozódni az érdekelteknek. [Étv. 59/B. § (6) bek.; MvM rendelet 13. §]
A Nyilvántartással kapcsolatos minden eljárás díjtalan: mivel nem hatósági eljárás, ezért illeték nem kérhető, igazgatási szolgáltatási díjat pedig a jogalkotó nem kívánt meghatározni.
Ki köteles, ki jogosult és kinek éri meg használni a nyilvántartást?
Az építtetőt és a tervezőt 2020. január 1. napja óta terheli az a kötelezettség, hogy közös nyilatkozatban a Nyilvántartás részére átadják az építészeti-műszaki dokumentációhoz, valamint az annak alapján megépült építményhez fűződő szerzői vagyoni jogokra vonatkozó adatokat. [Étv. 59/B. § (1) bek.; MvM rendelt 2-3. §]
2020. január 1. napját megelőzően létrejött építészeti alkotás esetében kötelezettség nem áll fenn, azonban bármely szerzői jogi jogosult önkéntesen nyilatkozhat a művön fennálló szerzői vagyoni jogi jogosultságáról, valamint arról, hogy tudomása szerint más személynek a művön ilyen jogosultsága fennáll. [MvM rendelet 4. §]
Tekintettel arra, hogy a Nyilvántartás elektronikus azonosítást követően bárki számára hozzáférhető egy adott épület megvásárlását megelőzően mindenképpen javasolt a vevői oldal számára az épület szerzői jogi státuszának ellenőrzése, ugyanis ezzel a későbbiekben jogvitás helyzeteket előzhetünk meg.
A nyilvántartás működésével kapcsolatban mik az első tapasztalatok?
A Lechner Tudásközpont tapasztalata szerint a Nyilvántartás létrejöttét az építész-szakma örömmel fogadta, mert a szerzői jogi szabályok alkalmazását támogató, valamint könnyebb áttekinthetőséget biztosító lehetőséget látnak benne.
Ugyancsak a Lechner Tudásközponttól származó információk alapján tudjuk, hogy a Nyilvántartásba legfőképp kötelező nyilatkozatok érkeztek eddig, míg az önkéntes nyilatkozás lehetőségével mindezidáig kevesen éltek. A piaci szereplők számára még nem teljesen közismert a bejelentési kötelezettség.
Kötelező nyilatkozattétel elmulasztása, vagy nem határidőben történő teljesítése milyen jogkövetkezményt vont maga után a gyakorlatban?
Sem az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, sem az MvM rendelet nem tartalmaz konkrét szankciót az építtetőt és a tervezőt terhelő nyilatkozási kötelezettség elmulasztására.
A Lechner Tudásközpont tájékoztatása szerint a jogalkotó azért nem fűzött szankciót a jogsértéshez, mert a nyilatkozattétel elsősorban az építészeti alkotások szerzőinek a védelmét szolgálja, így az építtetőnek és a tervezőnek kifejezett érdeke, hogy azt ne mulasszák el.
Szerzők: dr. Fenyőházi András és dr. Szabó Zsanett
